Halászjutka

Mozi és koncert
Amikor Gergő pici volt, sokszor hallgattunk Halász Judit lemezt, de aztán persze jött a többi kedvenc /pl. Gryllus, Kolomposék és a Tanuljunk játszva sorozat/.

Nemrégen aztán mikor a mozikban elkezdték játszani a Csiribiri című koncertfilmet, Mama elvitte Gergőt rá. Gergő meglepő módon szépen végig is ült a 70 percből 60-at, csak az utolsó 10 percben akart hazamenni a Papához, de azért végül a mozi székeinek megnézése, megszerelése lekötötte a végéig.

Most pedig /december 4-én/ újra olyan programon vettünk részt, ahol Halász Judit volt a főszereplő, egy koncertre mentünk egy Művelődési Házba a XI.kerületben. Sajnos pont a szervező /Eszti és a Kisfia Beni/ nem tudott eljönni, így a triumvirátusból csak ketten, Gergő és Csani nézték végig az előadást.
Gergő kicsit meg volt szeppenve, a második számnál még azt is mondta hogy "unom", de a Vannak még rossz gyerekek résznél már kezdte jól érezni magát és a koncert után Mindenkinek azt mesélte hogy jó volt. :-)

Én meg meg voltam hatódva, hogy nem is olyan rég /na jó elég rég, de így jobban hangzik :-)))/ még engem vitt az Anyukám a Halász Judit koncertre, most meg már én ülök itt a Kisfiammal és hallgatom szinte ugyanazokat a dalokat, de ezt a gondolatot én nem tudom olyan jól megfogalmazni mint ahogy Bródy János megírta a koncert kezdő dalában.



"A dal ugyanaz marad

Lehet, hogy tévedek, de olyan ismerős vagy nekem
Találkoztunk mi már valami vidám zenés helyen?
Már nem emlékszem pontosan, hiszen nagyon rég lehetett
és nem ült melletted még az a tündéri kisgyerek.

Óh igen, valamit sejtek én, bár biztos nem vagyok
Sok-sok évvel ezelőtt te ültél éppen ott
Ugye te voltál az a kisleány, aki hangosan énekelt
és nem is vetted észre talán, hogy mindenki rád figyelt

Én énekeltem egy dalt és te énekeltél velem
A lámpák fénye felragyogott csillogó szemeden
Ha a gyermekedre nézel, látod, az idő hogy szalad
hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad

Látod, nekem is már régen felnőtt a kisfiam
és nem múlt el felettem sem az idő nyomtalan
De sosem fogynak a gyerekek, akik kérnek szüntelen:
hogy Jutka néni legyen szíves, énekelj nekem!

S én újra kezdem a dalt és ti énekeltek velem
A lámpák fénye felragyog a csillogó szemeken
Ha a gyermekeinkre nézünk, látjuk, az idő hogy szalad
hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad
hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad

Hull a hó és hózik, Micimackó fázik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik..."

És kivételesen egy "kiguglizott" vadidegen blogbejegyzést is teljesen magaménak érzek a témában, A dal ugyanaz marad címmel az enyémhez hasonló eszmefuttatást olvashattok.

Isten éltesse sokáig Halászjutka nénit! :-)