Májusi csokor

Képek, hírek, szösszenetek

- Ez a kisvideó valahogy kimaradt a múltkori 'Elindult Réka' bejegyzésből, pedig nagyon aranyos Réka, ahogy mint egy igazi kis házitündér a konyhába siet! :-D


- A következő képen -az egy dolog, hogy ez az első állva tapsolós kép, mert ehhez már kellett hogy kapaszkodás nélkül tudjon állni- felhívnám a figyelmeteket a nyakláncra a nyakában. Nem mi adtuk rá, hanem Gergővel levették a polcról Anya bizsus dobozát, Réka pedig mint egy igazi nő, gyorsan magára aggatott valamit :-D
/Azt már csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy a medál közepe egy borostyánkő -vagy legalábbis annak látszó ;-)-, mely színben tökéletesen harmonizál Réka felsőjével! :-D/
- De nem mindig viselkedik ilyen csajosan -sőt ;-)- íme egy /szak/munkás kép a kis festőtanoncról:A képhez annyit megjegyeznék, hogy most pont nem találok ilyen fotót, de Gergőt nap mint nap látni ennél a /kamra/ajtónál hasonló pózban, törlőronggyal, szivaccsal vagy éppen ecsettel a kezében, szóval Réka Gergőt utánozza éppen. :-)

- Ezen a képen pedig...-igen, jól látjátok- egy kígyó /vagy ahogy Gergő mondja, kidó :-D/ lóg ki a szájából. Na jó csak játékkígyó, de akkor is! :-0 A Tescoban a játékosztályon szúrta ki magának Réka és szabályszerűen megőrült érte és mivel kb 300,- forintba került, hát megvettük Neki, hatalmas volt a boldogság. Én meg gyorsan kihasználtam az alkalmat a hegyi beszédre, miszerint ha Valaki ebbe a házba kígyót, békát, gyíkot, gekkot, bármilyen hüllőt hoz, azt úgy tegye, hogy én akkor azonnal csomagolok és távozom. :-D Még ezt a játékkígyót is utálom a helyére tenni az esti rendrakásnál, szóval vegyék csak komolyan a fenyegetést. :-)

- Két eszegetős kép még, melyek itt még nem lettek bemutatva, az elsőn Réka epret eszik, láthatóan nagy hévvel.
Nagy örömünkre nagyon odavan érte, így az eperkorszak véget vetett Réka téli depressziójának a gyümölcsöket illetően /szerintem unta már az összeset/. Megeszi püréként, villával összenyomva, kis darabokban a szájába adogatva, nagyobb darabokban önállóan eszegetve, egész epret harapva, mindenhogy, bárhogy!

- Ezen a képen pedig az önálló evést próbálgatja, egyenlőre még csak görbített kanállal /ha Valaki nem ismerné, ez amolyan tanulókanál/:
Gergőről most nincsenek be nem mutatott képek, mesélnivaló viszont annál inkább.

- Már régi hír például, de nagy értékű: Gergő április 19-e óta csak éjszakára használ pelust, de lassan az is lekerülhet, mert reggel is szinte mindig száraz. Tényleg egyik napról a másikra történt és nagyon örülünk, hogy nem erőltettük, nem erőlködtünk, csak hagytuk hogy igazán megérjen rá, mert így sikerélményként kezeli és így tényleg nagyon ügyes már, elenyésző a balesetek száma. Ráadásul egyedül fel is tud mászni a wc-re, előtte letolja a gatyáját, utána próbálja kitörölni a popóját, nagyon önálló.

- Új tudomány még: megtanult köpni! :-) Na nem jó hegyeset az utcán :-D, hanem fogmosás után öblítéskor és ez egy fontos dolognak számít.

- Fürdés előtt egyedül vetkőzik, fürdés után pedig önállóan megtörli magát és látnátok milyen büszke ezekre a kis dolgokra! :-) /Tulajdonképpen nagyrészt felöltözni is fel tudna, de arra nincs mindig idő hogy kivárjuk.../

- Rékát mosdatja, tündéri édes ahogy fogja a kis kezében Réka szivacsát és mosogatja vele és mondja hozzá ahogy tőlünk is hallja, kis kezét, kis lábát, stb. Őt is próbálja vetkőztetni, pelenkát ráadni is segít és Réka tépőzáras nyitott Pediped cipőcskéjének feladását már nyugodtan rábízhatom. :-)

Végül egy kép május elejéről, az Alcsúti arborétumból.

Babakocsi nem volt nálunk. /Anyák napjázni mentünk a közelben lakó Erzsi Mamához és bár beterveztük utána a sétát az Arborétumba, minden évszakban egyszer meg szoktuk nézni, de délelőtt még úgy nézett ki hogy nem lesz jó idő és így a babakocsi itthon maradt./

Csak emlékeztetném a kedves olvasókat, hogy ekkor Réka még nem indult el, még kézenfogva sem igen lépegetett, mászni meg mégsem hagyhattuk egész úton, így Apuka a nyakába vette és úgy cipelte hosszan. Gergő egy darabig hősiesen sétált mellettük, nem szólt, nem irigykedett, csak sóvárogva nézett néha fel Apa nyakába, így Laca a séta utolsó szakaszát így tette meg:
Hiába no, Apa csak egy van, gyerkőc pedig kettő, méghozzá két imádnivaló! :-)