Figaro itt, figaro ott

Hajvágás

A helyszín az otthonunk, az időpont 2010. augusztus 6-a, péntek, 11 és 12 óra között.

Ebédeltek a gyerekek és mivel szépen ettek, megkapták a jól megérdemelt Kinder tejszeletüket, melyet Gergő mindig a gyerekollójával nyithat ki. Közben Réka is evett, Vele foglalkoztam, láttam hogy Gergő az asztal alatt ül. Réka is végzett, lemehetett az etetőszékből, én meg gyorsan feltettem vizet főni és előszedtem egy csomag tésztát.
Egyszer csak hallom, hogy Gergő mondja Rékának, hogy levágja a haját. Jujj, ugrottam gyorsan, hogy mi történik, Gergő mondta hogy semmi. Akkor esett le, hogy jesszus, nem vettem el tőle -mint mindig máskor, rögtön tejszeletnyitás után- az ollót. Elveszem és kérdezem hogy hát mégis mit vágtál? A tejszelet papírját, mondja Ő.
Erre Réka felállt és a földre mutatott:Jesszusom, tincsek, döbbentem meg én. :-0 Már szaladtam is a gépért...
Ránéztem Rékára, de nem nagyon zavartatta magát! :-DKözben a mester csak szerényen mosolygott.Íme a kis modell, aki -ezek szerint- szó nélkül tűrte hogy Gergő belenyisszantson a hajába. :-o
Ez pedig összehasonlításul egy vasárnapi /fagyis/ kép, így nézett ki hajvágás előtt:Ha jól megnézitek, vagy nagy szerencsénk volt /az volt, mert azért egy ollóval akármilyen bajt is lehet csinálni, mégha gyerekolló is.../ vagy a mi Fiunk egy őstehetség a mesterfodrász szakmában, de esküszöm még kifejezetten előnyösre is sikerült Réka frizurája. :-D Régóta sajnáltam levágni a tincsét elöl, de igazából már a szemébe lógott, ettől szabadította meg most Gergő. Lehet hogy Réka kérte! :-D Azoknak az alkalmaknak az egyikén mikor susogva szerelmesen összebújtak! :-D

Hát ez történt ma velünk, képzeljétek.

Ha már a haj jött szóba, megmutatom Réka haját hátulról. Mikor melege van /ez pedig a nap minden percében így van, valahogy nagyon izzadós/ elkezd hátul kunkorodni a haja! Annyira édes! :-)
Egyébként ma volt még egy érdekes sztori. Réka ébredés után dumcsizgatott, én épp valamit csináltam, mondtam Gergőnek hogy gyorsan azt még befejezem és akkor két perc múlva megyek lehozni Rékát. Gergő mondta, hogy majd Ő addig felmegy Hozzá, szuper. Ilyenkor vagy az szokott lenni, hogy Gergő bemegy, mondja hogy szia, ne sírj, mi van és már megy is tovább és Réka ezen a ponton jól elkezd sírni vagy szépen vihorászva találom meg Őket. Ma is ez történt, hallottam hogy dumcsizgatnak, nevetgélnek, gondoltam fel is viszem a gépet, csinálok Róluk egy fotót, meglepetésemre ez a kép fogadott:Gergő bemászott Réka mellé, ami még nem is volna baj, de bevitte az egyik kis dobozos legóját is. Mivel Gergő teljesen behódolt a legónak, egész nap azzal játszik, azokról beszél, azokról álmodozik, nem tudjuk Rékát kivonni a bűvkörből, találkozik időről időre az apró pici darabkákkal. Be is tömi őket rendre a szájába, majd kiveszi vagy kivesszük onnan, aztán egész ügyesen rakosgatja egymásra a kockákat, csak éppen legtöbbször nem úgy ahogy Gergő azt éppen kívánná! :-D Ezért is lepett meg, hogy bevitte egy közös játékra a kiságyba, szerencsére ebből a kis történetből sem lett baj.

Még elmesélek egy hasonlót, ezt már kép nélkül. Múltkor Lacával voltak itthon és Laca max egy percre egyedül hagyta Őket, mert kivitt valamit az udvarra. Mikor jön vissza, a következőket hallja: "Gyere Rékuska, nem baj ha bepisiltél, majd én megtörölgetlek és feltörlöm." Na de mi az hogy bepisilni, pelusban?! - gondolkodott magában Laca. Hát képzeljétek Rékán nem volt pelus /meg egyáltalán semmilyen ruha :-0/, ellenben a parkettán tócsa és Gergő kezében popsitörlő és felmosó , mindezt kb 1 perc alatt tudta Gergő kivitelezni. :-D

Félelmetes egy kiskrapek! :-D És Réka is, hogy mindent eltűr az Ő imádott Bátyuskájának! :-D